9. Fejezet / 37. Rész: Chicago

Tudjuk ez a rész elég rövid lett, de majd igyekszünk hamarabb hozni az új részt, addig is jó olvasást! :) (A legtöbb részhez képeket tettünk be, hogy el tudjátok képzelni a dolgokat, reméljük, tetszenek!)

Kinyitottam a szemem. Felültem és körbenéztem a kocsiban. Mindenki aludt. Félálomban lemásztam az ágyamról, hogy igyak egy kis vizet, de a homályban megláttam Niall-t az asztalnál ülni. Alig láttam, merre megyek, de sikerült leülnöm elé az asztalhoz.
- Te mióta ülsz itt? – kérdeztem.
- Most nem régóta. – nézett mélyen álmos szemeimbe, majd elmosolyodott. – Rajtam aludtál el.
- Oh, bocs. – pirultam el, szemeimet lesütöttem.
- Viccelsz? Nem bántam meg. – megfogta a kezeimet. Visszamosolyogtam rá, majd hátrafordultam, hogy a többiek alszanak-e még.
- Liam és Brigi nagyon szeretik egymást. Soha nem láttam még a barátomat ennyire boldognak egy lány mellett. Nagyon hasonlítanak egymásra és szerintem soha nem vesznének össze. – mondta Niall.
- Igen, de egy kapcsolatban lehetnek viták.
- Mit tennél, ha összevesznének?
- Megpróbálnám kibékíteni őket…
- És te azt észrevennéd, ha egy barátod mást érezne irántad?
- Nem tudom. Nem látok bele mások lelkébe.
- Mit szólná hozzá, ha az a valaki elmondaná neked?
- Hát még nem tapasztaltam, így nem tudom. – nevettem el magam. Még…
Igen, még nem… - gondolta Niall.
Egy pár percig az ablakon néztünk ki, majd Niall felkiáltott.
- Chicago! – felugrottunk egyszerre, elengedve egymás kezét.
- Bizony, megérkeztünk. – mondta nekünk a sofőr.
Izgatottan egymásra néztünk. James megjelent mellettünk félig nyitott szemmel, kócos hajjal.
- Szóljatok légy szíves a többieknek, hogy keljenek.
Odamentünk, hogy felébresszük őket. Brigi és Liam maguktól felébredtek a hangoktól. Lassan kikecmeregtek az ágyból a többiek, kivéve Louis-t és Zayn-t, őket háromszor is meg kellett lökdösnünk, de a végén besokalltunk és leöntöttük őket egy pohár vízzel. Amire megérkeztünk a hotel elé, már mindenki pulcsiba volt. Kiléptünk a buszból, s megcsapott minket a hajnali hideg levegő. Megkaptuk a hotel kulcsait, majd felmentünk a szobába. Lepakoltuk a táskákat és a bőröndöket, s mit sem törődve a körülnézéssel, bedőltünk az ágyba és újra aludtunk…