5. Fejezet / 20. Rész: Sár-párbaj

Köszönjük a több, mint 20 kommentet. :D Nagyon meglepődtünk rajta, hogy ennyien írtatok.  És továbbá köszönjük a több, mint 3000 látogatót. Meglepetést okozott nekünk, hogy ilyen hamar, ennyien lettünk. Na, nem rizsázok tovább. Jó olvasást! :)

Az ajtón kilépve megcsapott minket a hideg levegő és az eső szaga, ami még mindig kitartóan esett.
- Huh, de hideg van. – rázkódtam meg. Louis átkarolt, s elkezdte dörzsölni a karomat, hogy ne fázzak. Nagyon aranyos volt. Felettünk egy ponyva volt, amitől védve voltunk az eső elől. Az udvar nem volt olyan nagy, a közepén egy régimódi traktor áll csurom vizesen.
- Lesz egy feladat. – kezdte Eleanor. – Egy nagyon jó szórakozás! Lányok, válasszatok gyorsan egy fiút. – Brigi és Dalma rögtön kiválasztották maguknak Liam-et és Harry-t. Ránéztem Louis-ra és Niall-re. Nem nagyon tudtam, mit akarok.
- Niall. – mondtam, majd előreléptünk a többiekhez.
- Jó. A feladat pedig… látjátok azt a traktort? El kell futnotok addig kézen fogva, megkerülitek, majd visszajöttök ide. Egymás kezét ne engedjétek el! Lehet, hogy könnyűnek tűnik a feladat, de nem az. Az esőtől nagyon csúszik a föld, sár van mindenhol, szóval vigyázzatok, mert könnyen eleshettek!
- Akkor csak nevetni fogunk. – mondta Louis, aki oldalba bökte Zayn-t, s elkezdtek nevetni. Megfogtam Niall kezét, Liam Brigiét, Dalma pedig Harry-ét.
- A kamerára ne figyeljetek. – mutatta Eleanor.
- Mi? Na ne! Kizárt! – mondtam. Nem akartam, hogy felvegyék, aztán meg felteszik az internetre. Léptem hátra egy lépést.
- Nyugi. Jó móka lesz. – húzott vissza Niall.
- Készen álltok? – kérdezte Eleanor. Bólintottunk. – Három… kettő… egy… rajt!
Egyszerre indultunk el. Mi voltunk leghátul. Igaza volt Eleanor-nak, tényleg nagyon csúszós volt a sár. Úgy éreztem, mintha minden lépésemnél elcsúsznék. Miután majdnem el is csúsztam, Niall visszarántott.
- Várj! Lassan menjünk. – mondta, s lassítottunk, közben egymás kezét fogtuk. Nagyon vicces látvány volt a másik két párost nézni, ahogy próbálkoznak talpon maradni. Liam és Brigi futott legelöl, akik pont beérték a traktort. Liam próbált volna bekanyarodni, de ekkor megcsúszott, s Brigit magával rántva nekiestek a traktornak, majd a földre huppantak. Brigi pont Liam-re esett. Niall és én megálltunk, s elkezdtünk nevetni. Dalma és Harry alig bírták őket kikerülni. Harry gyorsan felemelte Dalmát, hogy ne essen rájuk. Mint a jégkorcsolya! Botladozva és nevetve szaladtak tovább. Brigi még mindig nem szállt le Liam-ről. Egy pillanatig farkasszemet néztek egymással, majd Brigi megcsókolta. Niall-el egymásra mosolyogtunk, majd láttam, hogy Dalma és Harry már csak sétálva mennek, vissza-vissza pillantva. Liam felállította Brigit, letisztította az arcát, s újra megcsókolta. Istenem, milyen aranyosak voltak! Léptem előre pár lépést, s majdnem felbuktam, de szerencsére Niall újra megtartott. Egy percig nem engedett el. Teljesen lefagytunk, nem bírtuk leemelni egymásról a tekintetünket. A hideg ellenére furcsa melegség járta át mindenemet, miközben az esőtől gyorsakat pislogva a szép kék szemébe néztem. Niall hirtelen elkapta a fejét, majd újra összekulcsolta a kezünket. A ruhánk teljesen átázott, arcunkról folyt a víz, a hajunk pedig a bőrünkhöz tapadt. Újra felém fordult.
- Most! – nevetett, s elkezdett szaladni.
- Mi… - nem volt időm kérdezni, rögtön húzott maga után.
Amikor Liam és Brigi észrevették, hogy újra szaladunk, s ők is nekiiramodtak. Majdnem elestek, amitől ránk jött a röhögőgörcs. Nem láttam, merre vezetett utána Niall, mert a fejemet lehajtottam az arcomba csapó esőtől. Próbáltam figyelni, merre megy, de ekkor megcsúszott a sárban, elesett, s húzott engem is magával. Egymásra néztünk, mindenünket elborította a sár. Elkezdtünk nevetni, látva hogy a többiek, már a ponyva alatt, a hasukat fogták a nevetéstől. Alig bírtuk felállni, de végül sikerült.
- Jól vagy? – kérdezte.
- Remekül. – feleltem.
Odaértünk a többiekhez, bemásztunk a ponyva alá, majd ránk terítettek egy törölközőt.
- Hát ez haláli volt! – nevetett Brigi.
- Csak ti lehettek ilyen ügyesek. – nevetett Dalma is.
- Kösz, Dalma. – nevettem még mindig.
- Na, tetszett? – kérdezte Eleanor.
- Szuper volt! – örvendezett Liam.
- Jó móka volt, az biztos! – nevetett Louis.
- Akkor örülünk. Mivel Harry és Dalma ért vissza előbb, így jutalmul ezt kapják. - mondta Eleanor, majd elővett egy nagyméretű, csokikból és mindenféle édességekből álló csomagot. Nagyon örültek neki, s meg is köszönték. - A ruhátokat majd vegyétek át. A buszban biztos tartotok. Adunk hajszárítót is, hogy a hajatokat meg tudjátok szárítani.
Gyorsan kihoztuk a tartalék ruhákat a buszból, bementünk a külön öltözőkbe, átöltöztünk, megszárítottuk a hajunkat, majd kimentünk. A fiúk már jóval hamarabb készen lettek. Kezet nyújtottunk Eleanor-nak, megköszöntük a programot, csináltunk egy közös képet vele, majd elindultunk a buszhoz. A rajongók ugyanott voltak, amikor jöttünk. Ahogy megláttak minket, visítással fogadtak. Néhányhoz odamentünk autogrammot adni, a fiúk pedig fotózkodtak a lányokkal.
- Hahó, fiúk-lányok! Gyertek, megyünk a stúdióba. – próbálta túlkiabálni a tömeget James. Felugrottunk a buszba, integettünk az embereknek, majd helyet foglaltunk.
- Teljesen kiment a fejemből, hogy stúdiópróba lesz. – mondta Harry, aki közben a haját fésülte a kezével.
- Már ki van téve mindenhová a plakát. – kezdte Liam. – Azt mondják, hogy már most elkelt minden jegy holnapra.
- Melyik stúdióba megyünk? – kérdeztem az ablakon kinézve.
- London Arena Docklands. – kiáltott felénk James. – Ott van a stúdió is, és ott fogtok fellépni. Van ott sminkes, fodrász, meg lesz saját öltöző, ahol majd készülődtök.
- Szuper! Ott még nem is léptünk fel. – örvendezett Louis.
- 15 perc és ott vagyunk. – mondta James...

(Írta: heni06)